Chapter; 12nd

Halihó!
Szóval az új rész. Megpróbáltam hamarabb hozni, de csak azért, mert úgy éreztem, hogy elcsesztem az előzőt. Remélem, hogy ez jobban fog nektek tetszeni. Komizzatok, iratkozzatok fel, pipáljatok, amit akartok. És kérdezzetek Tőlem Ask.fm-en, csatlakozzatok a Facebook csoport-hoz, nézzetek be az új blogomba, ami amúgy még nincs megnyitva, de mindegy. :'D Survivor Hú, de sok mindenem van. Mindegy. Jó olvasást, és remélem ez tényleg jobban fog tetszeni. :) Harry szemszöge juj *-*
UI.: A részeket mostantól hétfőn és csütörtökönként fogom hozni. :)


Harry Styles:
Fura dolog a szerelem. Nem tudod, hogy mikor talál rád, csak érzed, hogy ott van. Nem tudsz ellene semmit se tenni. Csak várni, hogy a másik fél is ugyan ezt érezze. Vagy arra, hogy elmúljon.
Én ezt még nem éreztem. Nem tudom milyen szerelmesnek lenni. A magam húsz évével még sosem volt egy komoly kapcsolatom. De van valami. Pontosabban valaki. Egy aranyos, kicsi, kék szemű, barna hajú, szókimondó lány, aki majdnem mindent tud rólam. Majdnem mindent. Nem tudom, hogy mi ez. Egyszerűen csak vonzódom hozzá.
Mosolyogva figyeltem, ahogy próbál lépést tartani velem. Apró lábait szaporán rakosgatta egymás után.
- Lassíthatnál - lihegte mellettem. Halkan felröhögtem, majd megálltam az ajtó előtt és mivel én egy roppant illedelmes fiú vagyok kinyitottam előtte. Felvont szemöldökkel nézett rám, majd elmosolyodott és kisétált előttem. Nem vagyok egy perverz kukkoló, de ami jó, az jó. Gwen segge viszont nagyon jó. Tekintetem akaratlanul is formás popsijára tévedt. Legszívesebben lefotóznám, de az már tényleg elég beteges lenne.
- Hol az a tragacs? - kérdezte az autómra célozva. Ez fájt. Nem is tragacs. Sokat dolgoztam, hogy végre megvehessem. Ez a kocsi az egyetlen jó dolog a múltamból.
- Ott - mutattam a fekete Range Rover-re. Gwen elismerően bólintott, majd megvárta, hogy kinyissam az ajtót és beszállt. Hah. Már nem is annyira roncs, igaz?
Megkerültem az autót, majd levágódtam a vezető ülésre. Szeretek vezetni. Főleg este, amikor kevesebben mászkálnak az utakon. Olyankor általában csak vezetek... mindenfelé. Nincs konkrét irány, csak egy. Mindig előre. Ezzel is csak azt szeretném elérni, hogy ne essek vissza. Egy új Harry vagyok, aki mostantól nem hibázik. Bárcsak ilyen egyszerű lenne, de sajnos egyáltalán nem az. Az élet kemény, én pedig harcolok.
- Éhes vagyok - nyögött fel mellettem Gwen. Megráztam a fejem, majd halványan elmosolyodtam.
- Mit szeretnél enni? - kérdeztem vidáman. Pár pillanatig rá néztem, majd tekintetemet újra az útra szegeztem.
- Pizzát - csillant fel a szeme. Persze, hogy azt. Mi mást? Még a végén egészségesek lennénk. Hé ha már itt járunk. Ideje lenne ellátogatni egy konditerembe. Kezdek kiesni a formából.
- Pizzát? Ez biztos? Nem ennél valami mást? - Kérdeztem bizakodóan.
- Nem. Én pizzát akarok! - sikította.
- Jó, akkor pizzát kapsz - nevettem fel.

Fáradtan rogytam le a kanapéra. Gwen még mindig a pizzáját eszi. Elmosolyodtam, ahogy a pólójáról próbálja lenyalni a gombát. Aranyos és egyben gusztustalan. Hát igen. Ő Gwen.
Unottan nyúltam a zsebembe a telefonomért, ami megállás nélkül csörgött. Kitágult szemmel néztem a kijelzőre.
- Mindjárt jövök - mondtam Gwen-nek, majd felálltam a kanapéról és a fürdőszobába siettem. - Faszfej! - szóltam bele hát... nem túl kedvesen.
- Haz, haver. Mi a pálya? - kérdezte lelkesen. Én nem örültem annyira a hívásnak.
- Mi kell? - kérdeztem reflexből.
- Ha? Nem. Csak gondoltam felhívlak - ugyan nem láttam, de biztos voltam benne, hogy mosolyog. A rohadékja!
- Ismerlek Tomlinson. Szóval mi kell? - kérdeztem kissé ingerülten.
- Oké. Szállásra lenne szükségünk - sóhajtott.
- Szállásra? És minek a többes szám. Kik vannak még? - reménykedtem, hogy azt mondja, a feleségének kell, de nem. Biztos, hogy Louis-nak nincs felesége, sőt szerintem még barátnője sincs. Ha többes szám van, akkor ott balhé is.
- Össze áll a régi banda, viszont nincs kecónk. Eddig a nagyimnál szálltam meg, de ott mégsem maradhatok. Ezek a seggfejek meg kérték, hogy hívjalak fel, de nem mertem, mert tudom, hogy haragszol ránk. Főleg rám, de kérlek. Nagyon fontos lenne - utálom amikor ezt csinálja. Tudja, hogy régen mennyire jó barátok voltunk. Barátok? Inkább testvérek.
- Talán...
- Fontos len....
- Kussolj már. Tudom. Na szóval van egy házam. Az megfelel? - szakítottam félbe. El se hiszem, hogy ezt csinálom.
- Attól függ. Hol van? Te is ott laksz? - ezt most komolyan gondolja? Milyen kár, hogy telefonon beszélünk. Így nem vághatom pofán.
- Most akkor kell vagy nem? - förmedtem rá idegesen.
- Persze, hogy kell. Nagyon köszönöm! - Miután lediktáltam neki a címet. (A szomszéd - vagyis az eredeti házam címét) leraktuk. Alig tudom felfogni, hogy ennyi idő után újra beszéltünk. Az meg, hogy beköltöznek a házamba... örülök is, de nem is. Fura érzés ez.
Zavartan sétáltam vissza a nappaliba. Úgy tűnik Gwen már kivégezte a pizzáját.
- Nem akarok kíváncsiskodni, pedig rohadtul az vagyok, de visszafogom magam, így nem kérdezem meg, hogy ki volt az - mosolyogva huppantam le mellé a kanapéra.
- Csak egy régi haver - mondtam halkan, majd egy apró puszit nyomtam az arcára.
- Régi haver? - kérdezte sejtelmesen. Tudtam, hogy mire gondol, de nem. Ők nem olyanok. Aránylag normálisak.
- Jó fej srácok, csak gázban vannak. Megígértem, hogy beköltözhetnek a házamba. Remélem nem baj.
- Miért lenne az? Felőlem annak adod ki, akinek akarod - mosolygott, majd mellkasomnak dőlt, és úgy nézte tovább a tv-t. Átöleltem a derekát. - Várj mi ez a többesszám? - pattant fel hirtelen.
- Hát. Négyen vannak, de minden rendben lesz - magyaráztam.
- És te maradsz? - fejét szégyenlősen lehajtotta. Kerülte a szemkontaktust. Ó. Hát oké. Akkor játszunk.
- Szeretnéd, hogy maradjak? - csúsztam oda hozzá. Megfogtam a kezét. Zavarban volt. Hmm, ez tetszik.
- Talán... - halkan beszélt. Óvatos volt velem.
- Ez egy kicsit kevés lesz - hajoltam még közelebb. Ajkaim már az arcát érintették. Apró puszit nyomtam rá, majd nyakához hajoltam és szívni kezdtem. Gwen halkan felsóhajtott, majd eltolt magától.
- Azt akarom, hogy maradj - nézett a szemembe, majd letámadta ajkaimat. Vadul csókolt, én meg totálisan beindultam. Megfogtam a csípőjét és magamra húztam. Csípőjét enyémnek tolta, míg én combját simogattam. Elkezdte felhúzni a pólómat. Ha próbáltam volna se tudnám leállítani. Akarom őt. Most!

8 megjegyzés:

  1. Nagyon jóóóóó! Ez egyszerűen tökéletes. :D Kíváncsian várom a kövit :D *-* xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Aranyos vagy, köszönöm! :) Csütörtökön, vagy legkésőbb hétfőn hozom az új részt. :D
      Puszi, Crystal :)

      Törlés
  2. Imádom *.* Basszus itt abbahagyni?? Hülye vagy?(ne vedd sértésnek

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi. :') Nem veszem sértésnek. Gyakran megkapom ezt. :'D
      Puszi, Crystal :D

      Törlés
  3. Azt a kikurt édes anyukámat!!*--*:) Totálisan beleszerettem a történetbe..remélem a továbbiakba..khm.na mindegy hagyjuk..:DDsiess a kövivel!!nagyon várom (bocsi hogy mindig azt irom hogy siess csak juuuj szval érted)..:DD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Eszméletlenül kedves vagy! Köszönöm! Azt hiszem, hogy értem mire gondolsz. :'D Nyugi, majd lesz benne olyan is. x) Megpróbálok sietni. :)
      Puszi, Crystal :D

      Törlés
  4. Gyorsan köviiit!!!! <3 Imádoom!!!!!!!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sietek vele. :) Köszi. :DXx
      Puszi, Ctystal :)

      Törlés