Chapter; 10th

Drága olvasóim!
Mindig hangsúlyozom, hogy milyen fontosak vagytok nekem és, hogy mennyire szeretem az összes olvasómat. Nos, ez a mai napig sem változott. Komolyan imádlak titeket! Köszönöm, hogy ennyien kiálltok mellettem! Ja, és csak, hogy tudjátok: Megváltoztattam a Blogger nevem. Szóval ezentúl Crystal Reed-ként fogtok megtalálni. :)x Csatlakozzatok: Facebook csoport vagy kérdezz: Ask.fm

Gwendolyn O'Brien:
Fáradtan toltam el magamtól Harry-t. Mind a ketten levegőért kapkodtunk. Bőröm égett gyengéd érintésétől. Nyelvemmel megnedvesítettem ajkaimat, majd félve Harry szemébe néztem. Zöld íriszei gyönyörűen csillogtak. Elég sötét volt már a szobába, de így is tökéletesen láttam Őt. Gyönyörű volt.
Lábaim még mindig csípője körül pihent. Óvatosan lefejtettem róla. Döbbentem konstatáltam, hogy Harry nagyon magas. Vagy csak én vagyok ilyen kicsi? Esetleg mindkettő? Mindegy. Most egyáltalán nem ez foglalkoztat, hanem... hanem a csók. Bizony! A filmekben általában itt jönne az, hogy a lány tökre kibukik és ezt mondja; Ezt nem lett volna szabad - vagy valami hasonló. Csakhogy ez a valóság, és ami azt illeti megnyugtatott Harry csóka, sőt élveztem is. Nem sokan csókoltak még meg, de nyíltan állíthatom, hogy ez volt életem legjobb nyálcseréje. Oké, ez gusztustalanul hangzik, de igaz. Beletúrtam dús, barna hajamba, majd elnevettem magam. Harry érdeklődve nézett rám, megfogta a kezem és elmosolyodott. Homlokát az enyémnek döntötte. Orrunk összekoccant, mire felnevettem, újra.
- Most már minden rendben? - kérdezte rekedt hanggal, mire aprót bólintottam. - Oké, mert már rohadtul álmos vagyok és nincs kedvem egész este vigasztalni - halkan felnevetett, mire sértődött arckifejezéssel karon csapjam. - Na! Tudod, hogy csak vicceltem - ölelt magához. Fejemet vállába fúrtam, mélyen beszívtam férfias illatát. Szeretem, amikor Harry ilyen gyengéd és odafigyelő.
- Nem vagy éhes? - kérdezte, közben eltolt magától. Halványan elmosolyodtam, majd megráztam a fejem. - Akkor fürdünk?
- Ó, igen. Figyelj, ha szeretnél, akkor akár a szobámba is alhatsz - vetettem fel az ötletet. Harry döbbenten nézett rém, majd megrázta göndör haját.
- Rendben. A fenti kanapé jobb, mint a lenti - Nem mondott semmi perverzet, vagy gusztustalant, amiért nagyon hálás vagyok neki. Az utóbbi időben Harry valamivel tapintatosabb lett velem szemben.
- Akkor mész elsőnek?

Ásítozva másztam fel az ágyamra. Harry már aludt. Legalábbis a horkolásából erre következtetek. Alaposan betakargattam magam, majd fejemet a párnára hajtottam. Körülbelül öt perce nézhettem a hófehér falat, amikor Harry a nevemet kezdte suttogni.
- Mi az? - fordultam felé. Fejemet megtámasztottam a kezemmel. Nem beszéltünk hangosan. Sőt, alig hallottuk egymás szavát, de mind a ketten fáradtak voltunk ahhoz, hogy hangosabb hangokat adjuk ki magunkból.
- Átmehetek hozzád? - vigyorgott, mire felvont szemöldökkel följebb másztam. A párnámat mellkasom alá gyűrtem.
- Minek? - kérdeztem visszafojtott mosollyal.
- Hát csak. Nekem mindig a kanapé jut. Tudod milyen régen aludtam már ágyban? Régen, Gwen. Nagyon régen. Azóta, amióta ismerlek. Rossz hatással vagy rám és a hátamra is - mondta tetetett fájdalmakkal.
- Te jó isten - nevettem fel halkan, majd kitakaróztam. - Egy éjszaka! - adtam be a derekam. Végül is nem volt nagyon nehéz. Azt hittem, hogy már sosem fogja megkérdezni. Ezzel most nem arra akarok célozni, hogy le akarok vele feküdni. Egyszerűen csak jó mellette.
Harry gyorsan kiugrott az ágyából, majd mellém feküdt. Arrébb húztam, egyenesen a falig, azért, hogy Harry elférjen.
- Ne szarozz már - röhögött, majd magára húzott. Fejemet csupasz mellkasára hallottam. - Jó éjt hercegnő - puszilt bele a hajamba.
- Jó éjt Styles

Arcomat dörzsölgetve nyitottam ki a szememet. Tekintetemmel a magas, göndör fiút kerestem. Gyorsan magamra kaptam a ruháimat és a nappaliba mentem. A ház összes szegletét bejártam, de Harry sehol. A telefonom után kaptam és felhívtam. Vagyis hívtam volna, ha nem kapcsolná ki a telóját. Hol a szarban van?

6 megjegyzés:

  1. remélem nem kapták el!!Nagyon imádom a blogodaat!!tudom..ezt már ezeerszer mondtam de akkor is!!:DDannyira szereteem!!*--*:)nagyon várom a kövi réészt!!:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon köszönöm! Olyan aranyos! ><Sietek vele! :D
      Puszi, Crystal :)

      Törlés
  2. Ezt annak reményében írom, hogy építőkritikaként tekintesz erre a pár sorra és nem utálkozásképpen.
    Tetszik, jól írsz és a többi, és a többi... de nagyon rövidek a fejezetek, aminek szerintem nem mindenki örül. Nem azt mondom, hogy minden fejezet legyen regény, de legalább 2x-3x hosszabb lehetne, mert igazán tehetséges vagy, de a rövid részek, valakinek lehet, hogy sablonosnak, átlagosnak, taszítónak és amatőr munkának látszhat. NE GONDOLJ ARRA, HOGY BEFEJEZD A BLOGOT!!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves névtelen!
      Köszönöm a "kritikát." Nem veszem utálkozásnak. :) Tudom, hogy rövidek a részek, de nem igazán tudok ellene mit tenni. Talán jövő hónaptól több időm lesz, és többet is tudok írni. :)

      Puszi, Crystal :D

      Törlés
  3. imádom ezt a blogot♥
    siess a kövivel!:3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen. :)
      Puszi, Crystal :) ♥

      Törlés