Chapter; 5th

Sziasztok. Tudom, hogy már keddre ígértem az új részt, de rengeteget kellett tanulnom, most viszont itt van. Tudom, hogy eléggé fura rész lett és sok mindenkinek nem fog tetszeni, és még rövid is de.....áááá Szóval komizzatok, hogy tudjam milyen lett. Jó olvasást! btw.: Utólag is boldog mikulást mindenkinek! :)

Gwendolyn O'Brien:

A szobámban pakolásztam, amikor valaki csöngetni nem kezdett. Nyugodt léptekkel sétáltam le a lépcsőn, közben azon gondolkoztam, hogy ki lehet az. Biztos, hogy nem Harry. Ő nem kopogna, hanem egész egyszerűen csak besétálna az ajtón, mint aki itt akik. Nos, ez csak félig igaz.
- Jó napot hölgyem - amint kinyitottam az ajtót egy egyenruhás férfi állt előttem. Talán a harmincas éveiben járhat. Félve
pillantottam az ember mögé, ahol egy rendőrautó állt. Szent szar! Mit csináltam?
- Segíthetek valamiben? - kérdeztem. A rendőr bólintott, majd beengedtem őt. Elvezettem a nappaliba és leültünk a kanapéra.
- Mark Hill nyomozó vagyok - tartotta felém a fezét, mire bemutatkoztam neki és félénken megráztam a kezét.
- Öm...miről is lenne szó? - kérdeztem, közben tekintetemet a szőnyegre szegeztem.
- Ön Mr Styles ismerőse, jól mondom? - kérdezte, miközben az arcomat fürkészte.
- Hogy ki? - hajoltam előrébb. Értetlenül figyeltem, ahogy elővesz a kabátja belső zsebéből egy mappát. Kicsit kutakodott benne, majd felemelt egy fényképet és felém mutatta. A képen tökéletesen kirajzolódott Harry alakja. A szívverésem felgyorsult és nehezen vettem a levegőt.
- Ismerős? - mosolyodott el a rendőr mire megráztam a fejem. Megköszörültem a torkom, majd fejemet elfordítottam. - Hölgyem, ha mégis ismeri, akkor el kell mondania.
- Mit csinált? - kérdeztem ijedten. Hill nyomozó újra a mappát nézte.
- Megrongált egy autót, falakat firkált össze, eltörte egy férfi orrát - sorolta, ám itt még nem fejeződött be a történet. - Ezen kívül drogcsempészettel és gyilkossággal is vádolják
Számat eltátottam és szemembe könny gyűlt. Nem, ez nem lehet. Harry nem ilyen. Hah. Persze én ezt hogy tudhatnám? Nem is ismerem. Annyit tudok róla, hogy a keresztneve Harry és a szomszédba lakik.
- Hölgyem - szólogatott a rendőr, én meg csak akkor ocsúdtam fel. Harry jelenleg nálam lakik.
- Bocsánat - ráztam meg a fejem. Ajkamba haraptam és lehunytam a szemem.
- Ismeri? - kérdezte, mire megráztam a fejem. Szemeimet újra kinyitottam.
- Soha életemben nem láttam - válaszoltam, mire a rendőr döbbenten figyelt engem.
- Biztos ebben? - fürkészett tovább, mire idegesen felmordultam.
- Maga szerint hazudok? Ha azt mondom, hogy nem láttam, akkor az úgy is van! - emeltem fejl a hangom. Hill nyomozó firkált valamit a mappájába, majd felkelt a kanapéról, elköszönt és elment. Elfogott a rémület és sírni kezdtem. Harry gyilkos? Az nem lehet. Vagy mégis?
Megtöröltem a szemem, majd felrohantam a szobámba. Leültem az ágyamra és előhúztam a laptopomat. Próbáltam elterelni a fegyelmem a mai napról, de nagyon nehezen ment. Féltem. Mi van, ha ez tényleg igaz? Remegő kézzel nyomtam le a laptopon elhelyezkedő billentyűket. Vadul dobogó szívvel jelentkeztem be Twitterre. Sajnos az internet annyira nem tudott lefoglalni, mint az hittem, ezért inkább zenét kapcsoltam rajta és hátradőltem. Egész végig Harryn kattogtam. Nem, ezután biztos, hogy nem fog nálam lakni!

8 megjegyzés:

  1. K*rva jóóó!!! Gyorsan köviit!!!!!

    VálaszTörlés
  2. kibebaszott jóó nagyon siess a kövivel!!:)

    VálaszTörlés
  3. gyilkos? OMG! kivi vagyok nagyon :))))

    VálaszTörlés
  4. Szia !
    JÉZUS ezt nem hittem volna ! Gyerekek mos ilyenkor mi van ? Áááá... Nem tudok mit hozzáfűzni mert ledöbbentem ! Remélem, hogy egy rossz vicc :) ! Siess !
    Dorcsi ♥

    VálaszTörlés