Chapter; 24th

Süti!
Mielőtt még valaki elkönyvel lustának, amiatt, hogy nem volt rész, el kell mondjam, nem ezért volt. Kicsit kétségbe estem a bloggal kapcsolatban. Komolyan elgondolkoztam azon, hogy bezárom a blogot, de nem akartam csalódást okozni Nektek. Meg amúgy is; ha már egyszer elkezdtem, akkor be is fejezem. Ezen kívül kicsit beújítottam pár dologgal. Nem sokára lesz egy kisebb design átalakítás és, ha valaki kérdezni szeretne valamit, akkor azt itt megteheti: http://ask.fm/afterglow69
A rész kicsit fura lett, és talán van olyan, ahol nem értelmes. Ilyenkor kérlek szóljatok, valamint akkor is, ha találtok benne helyesírási hibát! Köszönöm! ^^

Gwendolyn O'Brien
Próbáltam terelni a témát, ami sikerült is. Az út további részében Zed egyáltalán nem érdeklődött Harry felől. Ehelyett az anyukájáról mesélt. Eléggé szomorú, hogy csak így otthagyta őket, de azt mondja, hogy már annyira nem is érdekli. Megszokta. Nos, ez nálam valahogy nem működik. Én egyáltalán nem emlékszem az apámra. Azt se tudom, hogy ki ő. Nem könnyű annak, ha valakinek csak egy szülője van, mert a másik elhagyta őket. Bár ez így nem teljesen igaz. Az enyém meghalt.
- Minden rendben? - kérdezi Zed egy kis idő múlva. Úgy tűnik elég jól elbambultam.
- Persze, bocsi. Mit is mondtál? - kérdeztem összeszorított fogakkal. Egy újabb téma, amit jobb lett volna elkerülni.
- Nem fontos - legyintett mosolyogva. Lemondóan megrántottam a vállam. Ha nem hát nem.

Mire végre hazaértünk anyuék eltűntek a konyhából. Nem kellett sokáig keresgélnünk, mivel hallottam, ahogyan a nappaliban beszélgetnek.
Lefagytam, amikor megláttam Harryt Hill nyomozó mellett ülni. Tekintetem körbevándorolt a szobában.
- Mi a szar ez? - nyikkantam fel. Harry halkan felkacagott, majd elindult felém, de Mr Hill visszarántotta. Durcásan összefonta maga előtt az ujjait és nem próbálkozott többször. Látszott rajtuk, hogy legszívesebben már agyonverték volna egymást, de nem tették. Aranyosan ültek egymás mellett.
Zed szorosan mögém állt, amit Harry és észrevett. Furcsán méregetni kezdte a nálam egy fejjel magasabb fiút. Anyu és Hill Harryt fürkészték már egy jó ideje, Finn kényelmetlenül mocorgott, Zed meg kapaszkodott belém, és próbált nem elájulni. Harry úgy nézett rá, mintha meg tudná ölni a szemével. Még én is megijedtem egy kicsit.
- Ó, hogy milyen udvariatlan vagyok! Még be sem mutatkoztam - rázta a fejét hitetlenül Hill, majd felpattant és egy könnyed mozdulattal elém ugrott.
- Mark Hill vagyok, Harry unokabátyja - kedvesen rám mosolygott, majd kezet rázott velem, és Zeddel is.
Pupilláim kitágultak. Az unokabátyja? Mi? Ezt Harry nekem sose mondta!
- Gwen - tárta ki előttem a karját és gyengéden átölelt.
- Mi folyik itt Styles? - suttogtam a fülébe. - Soha nem mondtad, hogy Mark az unokabátyád.
- Mert nem is az. Ne buktass le, kérlek. Később mindent megmagyarázok - mondta halkan, hogy csak én halljam.
Kérdőn nézem fel Harryre.
- Na mi nem is zavarnánk tovább. Köszönjük, hogy szakítottak ránk egy kis időt - mosolygott Mark, majd felém fordult. - Gwen, nincs kedved velünk jönni? Biztos vagyok benne, hogy Harry nagyon örülne a társaságodnak.

- Magyarázatot követelek! Most! - ordítottam rájuk, mikor beszálltunk Mark kocsijába. Harry az anyósülésen ült, én pedig hátul, mögötte.
- Ez a seggfej azt tervezi, hogy elfogja apámat - forgatta a szemeit Harry.
- Tudod, ez a seggfej akadályozza meg, hogy lecsukjanak - mutatott magára Mark.
- Elfogni Harry apját? Miért? - kissé előre kúsztam az ülésen. Kezemet előre nyújtottam és Harry karját simogattam.
- A gyerek is bűnöző, de az apja még jobban, már bocs - kacsintott Mark, majd folytatta. - A terv az, hogy valahogy idecsaljuk és elfogjuk. Ha Harry végig közreműködik velem, akkor őt elengedem és soha többé nem fogom basztatni - mosolygott kedvesen. Halkan felnevettem.
- És én ehhez miért kellek? - kérdeztem meg félve.
- Azért, hogy ne legyek egyedül ezzel a seggfejjel -  magyarázta Harry. Tulajdonképpen, még azt is eltudnám képzeli, hogy egyszer barátok lesznek. Mind a ketten szeretik csesztetni egymást és nincs is olyan sok korkülönbség közöttük.
- És most hova megyünk? - kíváncsiskodtam tovább.

6 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lett<33 gyorsan kövit..bezárásról meg ..meg..fhuu mégcsak ne is említsd!!! mert..fhuuu lesz itt világ!!:D gyorsan közit!;D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, aranyos vagy, hogy így gondolod. Ha már belekezdtem, akkor illene befejezni! ;D
      Ezúttal tényleg sietek vele. :)
      Crystal. :)

      Törlés
  2. Ajhnaaar!! XDDD imadom ezt az rgesz tortenetet.. es ahogy irsz! Magaval ragad, a szereplok karakteresek.. minden snassz! :33 nehogy bezard te!! Kivsit rovid lett, de imadtam! Igy tovabb

    :33

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, nagyon szépen köszönöm! Örülök, hogy ez a véleményed. Nagyon jól esik! Igen, megpróbálom a következő részt hosszabbra írni! ^^ Köszönöm még egyszer! :)xx
      Crystal.

      Törlés
  3. Nehogy abbahagyd a blogot, egyik kedvencem és imádom olvasni *-* olyan mint egy drog
    és ez a rész nagyon jó lett, csak így tovább <3 ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem ez enyhe túlzás, de azért köszönöm szépen! ^^
      Crystal

      Törlés